9 Szövegskálázás

9.1 Fogalmi alapok

A politikatudomány egyik izgalmas kérdése a szereplők ideológiai, vagy közpolitikai skálákon való elhelyezése. Ezt jellemzően pártprogramok vagy különböző ügyekkel kapcsolatos álláspontpontok alapján szokták meghatározni, de a politikusok beszédei is alkalmasak arra, hogy meghatározzuk a beszélő ideológiai hovatartozását. A szövegbányászat területén jellemzően a wordfish és a wordscores módszert alkalmazzák erre a feladatra. Míg előbbi a felügyelet nélküli módszerek sorába tartozik, utóbbi felügyelt módszerek közé.

A felügyelet nélküli wordfish módszer a skálázás során nem a referencia dokumentumokra támaszkodik, hanem olyan kifejezéseket keres a szövegben, amelyek megkülönböztetik egymástól a politikai spektrum különböző pontjain elhelyezkedő beszélőket. Az IRT-n (item response theory) alapuló módszer azt feltételezi, hogy a politikusok egy kevés dimenziós politikai térben mozognak, amely tér leírható az i politikus \(\theta_1\) paraméterével. Egy politikus (vagy párt) ebben a térben elfoglalt helyzete pedig befolyásolja a szavak szövegekben történő használatát. A módszer erőssége, hogy kevés erőforrás-befektetéssel megbízható becsléseket ad, ha a szövegek valóban az ideológiák mentén különböznek, tehát ha a szereplők erősen ideológiai tartalamú diskurzust folytatnak. Alkalmazásakor azonban tudnunk kell: a módszer nem képes kezelni, hogy a szövegek között nem csak ideológiai különbség lehet, hanem például stílusból és témából eredő eltérések is. Mivel a modell nem felügyelt, ezért nehéz garantálni, hogy valóban megbízhatóan azonosítja a szereplők elhelyezkedését a politikai térben, így az eredményeket mindenképpen körültekintően és alaposan kell validálni (Grimmer and Stewart 2013; Hjorth et al. 2015; Slapin and Proksch 2008).

A felügyelt wordscores a szótári módszerekhez hasonlóan a szövegeket a bennük található szavak alapján helyezi el a politikai térben oly módon, hogy a referenciadokumentumok szövegét használja tanító halmazként. A wordscores kiindulópontja, hogy pozíció pontszámokat kell rendelni referencia szövegekhez. A modell számításba veszi a szövegek szavainak súlyozott gyakoriságát és a pozíciópontszám, valamint a szógyakoriság alapján becsüli meg a korpuszban lévő többi dokumentum pozícióját (Laver, Benoit, and Garry 2003).

library(readr)
library(dplyr)
library(stringr)
library(ggplot2)
library(ggrepel)
library(quanteda)
library(quanteda.textmodels)
library(plotly)
library(HunMineR)

A skálázási algoritmusokat egy kis korpuszon mutatjuk be. A minta dokumentumok a 2014–2018-as parlamenti ciklusban az Országgyűlésben frakcióvezető politikusok egy-egy véletlenszerűen kiválasztott napirend előtti felszólalásai. Ebben a ciklusban összesen 11 frakcióvezetője volt a két kormánypárti és öt ellenzéki frakciónak. ⁴⁷ A dokumentumokon először elvégeztük a szokásos előkészítési lépéseket.

parl_beszedek <- HunMineR::data_parlspeakers_small

beszedek_tiszta <- parl_beszedek %>% 
    mutate(
    text = str_remove_all(string = text, pattern = "[:cntrl:]"),
    text = str_remove_all(string = text, pattern = "[:punct:]"),
    text = str_remove_all(string = text, pattern = "[:digit:]"),
    text = str_to_lower(text),
    text = str_trim(text),
    text = str_squish(text)
  )

A glimpse funkció segítségével ismét megtekinthetjük, mint az eredeti szöveget és a tisztított is, ezzel nem csak azt tudjuk ellenőrizni, hogy a tisztítás sikeres volt-e, hanem a metaadatokat is megnézhetjük, amelyek jelenesetben a felszólalás azonosító száma a felszólaló neve, valamint a pártja.

glimpse(parl_beszedek)
#> Rows: 10
#> Columns: 4
#> $ id         <chr> "20142018_024_0002_0002", "20142018_055_0002_0002", "20142018_064_0002_0002", "20142018_115_0002_0002", "201420…
#> $ text       <chr> "VONA GÁBOR (Jobbik): Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A tegnapi napon 11 helyen tartottak időközi önk…
#> $ felszolalo <chr> "Vona Gábor (Jobbik)", "Dr. Schiffer András (LMP)", "Dr. Szél Bernadett (LMP)", "Tóbiás József (MSZP)", "Schmuc…
#> $ part       <chr> "Jobbik", "LMP", "LMP", "MSZP", "LMP", "MSZP", "Jobbik", "Fidesz", "KDNP", "Fidesz"
glimpse(beszedek_tiszta)
#> Rows: 10
#> Columns: 4
#> $ id         <chr> "20142018_024_0002_0002", "20142018_055_0002_0002", "20142018_064_0002_0002", "20142018_115_0002_0002", "201420…
#> $ text       <chr> "vona gábor jobbik tisztelt elnök úr tisztelt országgyűlés a tegnapi napon helyen tartottak időközi önkormányza…
#> $ felszolalo <chr> "Vona Gábor (Jobbik)", "Dr. Schiffer András (LMP)", "Dr. Szél Bernadett (LMP)", "Tóbiás József (MSZP)", "Schmuc…
#> $ part       <chr> "Jobbik", "LMP", "LMP", "MSZP", "LMP", "MSZP", "Jobbik", "Fidesz", "KDNP", "Fidesz"

A wordfish és wordscores algoritmus is ugyanazt a kiinduló korpuszt és dfm objektumot használja, amit a szokásos módon a quanteda csomag corpus() függvényével hozunk létre.

beszedek_corpus <- corpus(beszedek_tiszta)

summary(beszedek_corpus)
#> Corpus consisting of 10 documents, showing 10 documents:
#> 
#>    Text Types Tokens Sentences                     id                  felszolalo   part
#>   text1   442    819         1 20142018_024_0002_0002         Vona Gábor (Jobbik) Jobbik
#>   text2   354    607         1 20142018_055_0002_0002   Dr. Schiffer András (LMP)    LMP
#>   text3   426    736         1 20142018_064_0002_0002    Dr. Szél Bernadett (LMP)    LMP
#>   text4   314    538         1 20142018_115_0002_0002        Tóbiás József (MSZP)   MSZP
#>   text5   354    589         1 20142018_158_0002_0002      Schmuck Erzsébet (LMP)    LMP
#>   text6   333    538         1 20142018_172_0002_0002    Dr. Tóth Bertalan (MSZP)   MSZP
#>   text7   344    559         1 20142018_206_0002_0002       Volner János (Jobbik) Jobbik
#>   text8   352    628         1 20142018_212_0002_0002         Kósa Lajos (Fidesz) Fidesz
#>   text9   317    492         1 20142018_236_0002_0002        Harrach Péter (KDNP)   KDNP
#>  text10   343    600         1 20142018_249_0002_0002 Dr. Gulyás Gergely (Fidesz) Fidesz

A leíró statisztikai táblázatban látszik, hogy a beszédek hosszúsága nem egységes, a leghosszabb 819, a legrövidebb pedig 492 szavas. Az átlagos dokumentum hossz az 611 szó. A korpusz szemléltető célú, alaposabb elemzéshez hosszabb és/vagy több dokumentummal érdemes dolgoznunk.

A korpusz létrehozása után elkészítjük a dfm mátrixot, amelyből eltávolítjuk a magyar stopszvakat a HunMineR beépített szótára segítségével.

stopszavak <- HunMineR::data_stopwords_extra

beszedek_dfm <- beszedek_corpus %>% 
  tokens() %>% 
  tokens_remove(stopszavak) %>% 
  dfm()

9.2 Wordfish

A wordfish felügyelet nélküli skálázást a quanteda.textmodels csomagban implementált textmodel_wordfish() függvény fogja végezni. A megadott dir = c(2, 1) paraméterrel a két dokumentum relatív \(\theta\) értékét tudjuk rögzíteni, mégpedig úgy hogy \(\theta_{dir1} < \theta_{dir2}\). Alapbeállításként az algoritmus az első és az utolsó dokumentumot teszi be ide. A lenti példánál mi a pártpozíciók alapján a Jobbikos Vona Gábor és az LMP-s Schiffer András egy-egy beszédét használtuk. A summary() használható az illesztett modellel, és a dokumentumonkénti \(\theta\) koefficienst tudjuk így megnézni.

beszedek_wf <- quanteda.textmodels::textmodel_wordfish(beszedek_dfm, dir = c(2, 1))

summary(beszedek_wf)
#> 
#> Call:
#> textmodel_wordfish.dfm(x = beszedek_dfm, dir = c(2, 1))
#> 
#> Estimated Document Positions:
#>          theta     se
#> text1  -0.3336 0.0334
#> text2  -1.8334 0.0518
#> text3  -0.9245 0.0356
#> text4   0.0332 0.0390
#> text5  -0.7420 0.0386
#> text6   0.6071 0.0373
#> text7   0.7474 0.0364
#> text8   0.1139 0.0351
#> text9   0.6854 0.0405
#> text10  1.6465 0.0426
#> 
#> Estimated Feature Scores:
#>        vona  gábor jobbik tisztelt   elnök országgyűlés tegnapi  napon helyen tartottak időközi önkormányzati választásokat
#> beta -0.961  0.201  0.292   -0.268 -0.0345       -0.837   -1.11 -0.257 -0.882    -0.961  -0.961        -0.961        -0.961
#> psi  -2.877 -2.106 -0.413    0.263 -0.2174       -0.770   -2.22 -1.682 -1.249    -2.877  -2.877        -2.877        -2.877
#>      érdekelt recsken ózdon október nyertünk örömmel közlöm ország közvéleményével  amúgy tudnak mindkét jobbikos polgármester
#> beta   -0.961   -1.11 -1.16   -0.50   -0.961  -0.961 -0.961 -2.205          -0.961 -0.961 -0.404  -0.961   -0.961       -0.961
#> psi    -2.877   -2.22 -1.84   -1.41   -2.877  -2.877 -2.877 -0.785          -2.877 -2.877 -1.690  -2.877   -2.877       -2.877
#>      maradt tisztségében nemhogy
#> beta -0.961       -0.961   -1.89
#> psi  -2.877       -2.877   -2.54

Amennyiben szeretnénk a szavak szintjén is megnézni a \(\beta\) (a szavakhoz társított súly, ami a relatív fontosságát mutatja) és \(\psi\) (a szó rögzített hatást (word fixed effects), ami az eltérő szófrekvencia kezeléséért felelős) koefficienseket, akkor a beszedek_wf objektumban tárolt értékeket egy data frame-be tudjuk bemásolni. A dokumentumok hosszát és a szófrekvenciát figyelembe véve, a negatív \(\beta\) értékű szavakat gyakrabban használják a negatív \(\theta\) koefficienssel rendelkező politikusok.

szavak_wf <- data.frame(
  word = beszedek_wf$features, 
  beta = beszedek_wf$beta, 
  psi = beszedek_wf$psi
  )

szavak_wf %>% 
  arrange(beta) %>% 
  head(n = 15)
#>             word  beta   psi
#> 1       függőség -5.93 -6.41
#> 2           paks -5.44 -6.11
#> 3          árnak -5.44 -6.11
#> 4     biztonsági -5.44 -6.11
#> 5      brüsszeli -5.04 -5.88
#> 6        helyzet -5.04 -5.88
#> 7           alsó -5.04 -5.88
#> 8         hangon -5.04 -5.88
#> 9           áram -5.04 -5.88
#> 10           ára -5.04 -5.88
#> 11 feltételezzük -5.04 -5.88
#> 12            ár -5.04 -5.88
#> 13         extra -5.04 -5.88
#> 14     tervezett -5.04 -5.88
#> 15     veszélybe -5.04 -5.88

Ez a pozitív értékekre is igaz.

szavak_wf %>% 
  arrange(desc(beta)) %>% 
  head(n = 15)
#>              word beta   psi
#> 1        czeglédy 6.21 -6.21
#> 2           csaba 6.08 -6.14
#> 3           human 5.76 -5.99
#> 4        operator 5.76 -5.99
#> 5             zrt 5.54 -5.89
#> 6         fizette 5.26 -5.76
#> 7           gyanú 5.26 -5.76
#> 8     szocialista 5.26 -5.76
#> 9      elkövetett 4.85 -5.58
#> 10         tárgya 4.85 -5.58
#> 11     céghálózat 4.85 -5.58
#> 12         diákok 4.85 -5.58
#> 13         májusi 4.85 -5.58
#> 14        júniusi 4.85 -5.58
#> 15 büntetőeljárás 4.85 -5.58

Az eredményeinket mind a szavak, mind a dokumentumok szintjén tudjuk vizualizálni. Elsőként a klasszikus „Eiffel-torony” ábrát reprodukáljuk, ami a szavak gyakoriságának és a skálára gyakorolt befolyásának az illusztrálására szolgál. Ehhez a már elkészült szavak_wf data framet-et és a ggplot2 csomagot fogjuk használni. Mivel a korpuszunk nagyon kicsi, ezért csak 2273 kifejezést fogunk ábrázolni. Ennek ellenére a lényeg kirajzolódik a lenti ábrán is.⁴⁸

A dokumentumok szintjén is érdemes megvizsgálni az eredményeket. Ehhez a dokumentum szintű paramétereket fogjuk egy data frame-be gyűjteni: a \(\theta\) ideológiai pozíciót, illetve a beszélő nevét. A vizualizáció kedvéért a párttagságot is hozzáadjuk. A data frame összerakása után az alsó és a felső határát is kiszámoljuk a konfidencia intervallumnak és azt is ábrázoljuk (ld. 9.1. ábra).

Kihasználhatjuk, hogy a ggplot ábra definiálása közben a felhasznált bemeneti data frame-et különböző szempontok alapján lehet szűrni. Így ábrázolni tudjuk a gyakran használt, ám semleges szavakat (magas \(\psi\), alacsony \(\beta\)), illetve a ritkább, de meghatározóbb szavakat (magas \(\beta\), alacsony \(\psi\)).

ggplot(szavak_wf, aes(x = beta, y = psi)) +
  geom_point(color = "grey") +
  geom_text_repel(
    data = filter(szavak_wf, beta > 4.5 | beta < -5 | psi > 0),
    aes(beta, psi, label = word),
    alpha = 0.7
    ) +
  labs(
    x = expression(beta),
    y = expression(psi)
    )

Ábra 9.1: A wordfish ‘Eiffel-torony’

Az így kapott ábrán az egyes pontok mind egy szót reprezentálnak, láthatjuk, hogy tipikusan minél magasabb a \(\psi\) értékük annál inkább középen helyezkednek el hiszen a leggyakoribb szavak azok, amelyeket mindenki használ politikai spektrumon való elhelyezkedésüktől függetlenül. Az ábra két szélén lévő szavak azok, amelyek specifikusan a skála egy-egy végpontjához kötődnek. Jelen esetben ezek kevésbé beszédések, mivel a korpusz kifejezetten kis méretű és láthatóan további stopszavazás is szükséges.

dokumentumok_wf <- data.frame(
  speaker = beszedek_wf$x@docvars$felszolalo,
  part = beszedek_wf$x@docvars$part,
  theta = beszedek_wf$theta,
  theta_se = beszedek_wf$se.theta
) %>% 
  mutate(
    lower = theta - 1.96 * theta_se,
    upper = theta + 1.96 * theta_se
  )

ggplot(dokumentumok_wf, aes(theta, reorder(speaker, theta))) +
  geom_point() +
  geom_errorbarh(aes(xmin = lower, xmax = upper), height = 0) +
  labs(
    y = NULL,
    x = expression(theta)
  )

Ábra 9.2: A beszédek egymáshoz viszonyított pozíciója

A párt metaadattal összehasonlíthatjuk az egy párthoz tartozó frakcióvezetők értékeit a facet_wrap() használatával. Figyeljünk arra, hogy az y tengelyen szabadon változhasson az egyes rész ábrák között, a scales = "free" opcióval (ld. 9.2. ábra).

speech_df <- ggplot(dokumentumok_wf, aes(theta, reorder(speaker, theta))) +
  geom_point() +
  geom_errorbarh(aes(xmin = lower, xmax = upper), height = 0) +
  labs(
    y = NULL,
    x = "theta"
  ) +
  facet_wrap(~part, ncol = 1, scales = "free_y") 

ggplotly(speech_df, height = 1000, tooltip = "theta")

Ábra 9.3: Párton belüli pozíciók

9.3 Wordscores

A modell illesztést a wordfish-hez hasonlóan a quanteda.textmodels csomagban található textmodel_wordscores() függvény végzi. A kiinduló dfm ugyanaz, mint amit a fejezet elején elkészítettünk, a beszedek_dfm.

A referencia pontokat dokumentumváltozóként hozzáadjuk a dfm-hez (a refrencia_pont oszlopot, ami NA értéket kap alapértelmezetten). A kiválasztott referencia dokumentumoknál pedig egyenként hozzáadjuk az értékeket. Erre több megoldás is van, az egyszerűbb út, hogy az egyik és a másik végletet a -1; 1 intervallummal jelöljük. Ennek a lehetséges alternatívája, hogy egy külső, már validált forrást használunk. Pártok esetén ilyen lehet a Chapel Hill szakértői kérdőívének a pontszámai, a Manifesto projekt által kódolt jobb-bal (rile) dimenzió. A lenti példánál mi maradunk az egyszerűbb bináris kódolásnál (ld. 9.3. ábra). A wordfish eredményt alapul véve a két referencia pont Gulyás Gergely és Szél Bernadett beszédei lesznek.⁴⁹ Ezek a 3. és a 10. dokumentumok. Miután a referencia pontokat hozzárendeltünk az adattáblához szintén a docvars funkcióval meg is tekinthetjük azt és láthatjuk, hogy a referenci_pont már a metaadatok között szerepel.

docvars(beszedek_dfm, "referencia_pont") <- NA
docvars(beszedek_dfm, "referencia_pont")[3] <- -1
docvars(beszedek_dfm, "referencia_pont")[10] <- 1

docvars(beszedek_dfm)
#>                        id                  felszolalo   part referencia_pont
#> 1  20142018_024_0002_0002         Vona Gábor (Jobbik) Jobbik              NA
#> 2  20142018_055_0002_0002   Dr. Schiffer András (LMP)    LMP              NA
#> 3  20142018_064_0002_0002    Dr. Szél Bernadett (LMP)    LMP              -1
#> 4  20142018_115_0002_0002        Tóbiás József (MSZP)   MSZP              NA
#> 5  20142018_158_0002_0002      Schmuck Erzsébet (LMP)    LMP              NA
#> 6  20142018_172_0002_0002    Dr. Tóth Bertalan (MSZP)   MSZP              NA
#> 7  20142018_206_0002_0002       Volner János (Jobbik) Jobbik              NA
#> 8  20142018_212_0002_0002         Kósa Lajos (Fidesz) Fidesz              NA
#> 9  20142018_236_0002_0002        Harrach Péter (KDNP)   KDNP              NA
#> 10 20142018_249_0002_0002 Dr. Gulyás Gergely (Fidesz) Fidesz               1

A lenti wordscores-modell specifikáció követi a Laver, Benoit, and Garry (2003) tanulmányban leírtakat.

beszedek_ws <- textmodel_wordscores(
  x = beszedek_dfm,
  y = docvars(beszedek_dfm, "referencia_pont"),
  scale = "linear",
  smooth = 0
  )

summary(beszedek_ws, 10)
#> 
#> Call:
#> textmodel_wordscores.dfm(x = beszedek_dfm, y = docvars(beszedek_dfm, 
#>     "referencia_pont"), scale = "linear", smooth = 0)
#> 
#> Reference Document Statistics:
#>        score total min max  mean median
#> text1     NA   411   0   6 0.181      0
#> text2     NA   341   0   5 0.150      0
#> text3     -1   383   0   6 0.168      0
#> text4     NA   289   0   5 0.127      0
#> text5     NA   321   0   8 0.141      0
#> text6     NA   298   0   5 0.131      0
#> text7     NA   307   0   5 0.135      0
#> text8     NA   354   0   8 0.156      0
#> text9     NA   250   0   3 0.110      0
#> text10     1   353   0   8 0.155      0
#> 
#> Wordscores:
#> (showing first 10 elements)
#>      tisztelt         elnök  országgyűlés        ország       nemhogy         tette        fidesz          taps   padsoraiban 
#>       -0.1027        0.3691        0.0408       -1.0000       -1.0000       -1.0000        1.0000       -1.0000       -1.0000 
#> természetesen 
#>        1.0000

Az illesztett wordscores modellünkkel ezek után már meg tudjuk becsülni a korpuszban lévő többi dokumentum pozícióját. Ehhez a predict() függvény megoldását használjuk. A kiegészítő opciókkal a konfidencia intervallum alsó és felső határát is meg tudjuk becsülni, ami jól jön akkor, ha szeretnénk ábrázolni az eredményt.

beszedek_ws_pred <- predict(
  beszedek_ws, 
  newdata = beszedek_dfm,
  interval = "confidence")

beszedek_ws_pred <- as.data.frame(beszedek_ws_pred$fit)

beszedek_ws_pred
#>            fit     lwr     upr
#> text1  -0.4585 -0.6883 -0.2287
#> text2  -0.2664 -0.4912 -0.0416
#> text3  -0.9448 -0.9660 -0.9236
#> text4  -0.3741 -0.6106 -0.1375
#> text5  -0.3197 -0.5520 -0.0874
#> text6  -0.0379 -0.3474  0.2715
#> text7   0.2343 -0.0316  0.5002
#> text8  -0.0575 -0.3298  0.2149
#> text9   0.0627 -0.2399  0.3653
#> text10  0.9448  0.9194  0.9703

A kapott modellünket a wordfish-hez hasonlóan tudjuk ábrázolni, miután a beszedek_ws_pred objektumból adattáblát csinálunk és a ggplot2-vel elkészítjük a vizualizációt. A dokumentumok_ws két részből áll össze. Először a wordscores modell objektumunkból a frakcióvezetők neveit és pártjaikat emeljük ki (kicsit körülményes a dolog, mert egy komplexebb objektumban tárolja őket a quanteda, de az str() függvény tud segíteni ilyen esetekben). A dokumentumok becsült pontszámait pedig a beszedek_ws_pred objektumból készített data frame hozzácsatolásával adjuk hozzá a már elkészült data frame-hez. Ehhez a dplyr csomag bind_cols függvényét használjuk. Fontos, hogy itt teljesen biztosnak kell lennünk abban, hogy a sorok a két data frame esetében ugyanarra a dokumentumra vonatkoznak.

dokumentumok_ws <- data.frame(
  speaker = beszedek_ws$x@docvars$felszolalo,
  part = beszedek_ws$x@docvars$part
)

dokumentumok_ws <- bind_cols(dokumentumok_ws, beszedek_ws_pred)

dokumentumok_ws
#>                            speaker   part     fit     lwr     upr
#> text1          Vona Gábor (Jobbik) Jobbik -0.4585 -0.6883 -0.2287
#> text2    Dr. Schiffer András (LMP)    LMP -0.2664 -0.4912 -0.0416
#> text3     Dr. Szél Bernadett (LMP)    LMP -0.9448 -0.9660 -0.9236
#> text4         Tóbiás József (MSZP)   MSZP -0.3741 -0.6106 -0.1375
#> text5       Schmuck Erzsébet (LMP)    LMP -0.3197 -0.5520 -0.0874
#> text6     Dr. Tóth Bertalan (MSZP)   MSZP -0.0379 -0.3474  0.2715
#> text7        Volner János (Jobbik) Jobbik  0.2343 -0.0316  0.5002
#> text8          Kósa Lajos (Fidesz) Fidesz -0.0575 -0.3298  0.2149
#> text9         Harrach Péter (KDNP)   KDNP  0.0627 -0.2399  0.3653
#> text10 Dr. Gulyás Gergely (Fidesz) Fidesz  0.9448  0.9194  0.9703

A 9.4-es ábrán a párton belüli bontást illusztráljuk a facet_wrap() segítségével.

party_df <- ggplot(dokumentumok_ws, aes(fit, reorder(speaker, fit))) +
  geom_point() +
  geom_errorbarh(aes(xmin = lwr, xmax = upr), height = 0) +
  labs(
    y = NULL,
    x = "wordscores"
  ) +
  facet_wrap(~part, ncol = 1, scales = "free_y")

ggplotly(party_df, height = 1000, tooltip = "fit")

Ábra 9.4: A párton belüli wordscores-alapú skála

A mintába nem került be Rogán Antal, akinek csak egy darab napirend előtti felszólalása volt.↩︎
A quanteda.textplots csomag több megoldást is kínál az ábrák elkészítésére. Mivel ezek a megoldások kifejezetten a quanteda elemzések ábrázolására készültek, ezért rövid egysoros függvényekkel tudunk gyorsan ábrákat készíteni. A hátrányuk, hogy kevésbé tudjuk „személyre szabni” az ábráinkat, mint a ggplot2 példák esetében. A quanteda.textplots megoldásokat ezen a linken demonstrálják a csomag készítői: https://quanteda.io/articles/pkgdown/examples/plotting.html.↩︎
Azért nem Vona Gábor beszédét választottuk, mert az gyaníthatóan egy kiugró érték, ami nem reprezentálja megfelelően a sokaságot.↩︎